Az 1874-ben átadott 2,8 km-es szakasz 1890-ben tovább bővült a a Széchenyi hegyig, így a vonal hossza 3733 m, a végállomások közötti szintkülönbség 315 m. Az Ecce homo réten (Városmajor) levő végállomás a magas-tátrai épületekhez hasonló stílusú volt, sajnos a II. vh.-ban elpusztult. A vasútinál némileg szélesebb nyomtávú sínpár közé 3 m-es fogasléceket csavaroztak. A gőzvontatás idején a szerelvények 1-2, szezonban 3 kocsiból álltak, a mozdonyok mindig a völgy felé néztek, a sebesség hegymenetben 12 km/ó, lejtmenetben pedig csak 7,2 km/ó lehetett. A fogaskerekű építésében, üzemeltetésében, a járműpark gyártásában általában svájci és osztrák cégek vettek részt. A ritkán induló szerelvények kezdetben csak ápr.15 és okt.15 között közlekedtek, 1910 óta azonban folyamatos a téli üzemelés. Sőt, jelentősége éppen ekkor van, amikor a hegyvidéki autóbusz járatok is akadoznak. A villamos üzemmódot 1500 V feszültségű áramellátási rendszer biztosítja. A sebesség már felfelé és lefelé is 12 km/ó. Az 1929-es villamosítás során felmerült, hogy normál villamossá építsék át a vonalat, mivel a legnagyobb emelkedő sem nagyobb 10,2 %-os lejtőnél, és ennél jóval meredekebb fogas pályákat is lehet látni a világban. Végül a biztonság volt a döntő. A fogaskerekű történetében csak két baleset volt, 1987-ben fékhiba miatt történt az egyik, frontális ütközéssel, halottakkal. A viharos téli időjárás nehezítette a mentést és a roncsok eltakarítását, ami egy hétig tartott. 2011-ben egy tengelytörésből adódó kisiklás történt, ennek a balesetnek még sérültje sem volt. 1917-ben bevezették a kocsiosztályokat. Az I. osztályon, a legszebb kilátást nyújtó utastérben kényelmes fotelekben foglalhattak helyet az utasok. Ezt egy üvegfal választotta el a 22-22 üléses II. osztálytól, végül a peronokon kb. 10 darab lecsapható pótszék jelentette a III. osztályt. A fogaskerekű sokáig nem volt része a tényleges villamoshálózatnak, díjszabása is más volt. 1968-ban létrejött az egyesített BKV, előzőleg pedig a viteldíj reform keretében bevezették az általános bérleti rendszert. Amikor a villamosbérlet 45 Ft volt, a fogasra külön 30 ft-os bérletet kellett váltani, sokáig megmaradt például a két végén számkockával ellátott retúrjegy is, ára egy buszjegy árárának kb.kétszerese volt. Ma már egységes a viteldíjrendszer, és még viszonylatszámot is kapott a fogaskerekű: ez a 60-as jelű járat. Mindig is megszokott volt itt a szánkók, sílécek szállítása, 93-tól azonban a kocsik belső terének átalakításával kerékpárt is lehet szállítani. Az utóbbi években lobbizás folyik azért, hogy a fogaskerekű pályáját a Moszkva térig meghosszabbítsák, illetve felső végállomását a Normafához helyezzék át.