Az újkori magyar hanglemezkiadás kezdete 1951. Ekkor alapítja az állam a Magyar Hanglemezgyártó Vállalatot (MHV), amely a korábbi - előbb hazaiak, majd világcégek által tulajdonolt - magánkiadók helyébe lép, monopolhelyzetben. Ettõl kezdve közel négy évtizeden át Magyarországon szinte kizárólag a szocialista országok márkái (mindenekelott a Melodia, a Supraphon és az Eterna) jelentettek konkurenciát a hazai vállalatnak. E helyzetéből fakadóan a magyar komoly és könnyűzene, sõt színészeink legjava is itt készített felvételeket, így tízezernyi címbõl álló értékes archívum jött létre.

 

A 60-as évek közepétől megerõsödött az export, ekkor vette föl a korábbi Qualiton helyett a cég a Hungaroton márkanevet. A Qualiton a magyar nóta, az ú.n. cigányzene és az operett termékeké maradt, s a hetvenes évektől némi belsõ piacosítás jegyében a vállalaton belül önálló könnyű zenei márkák jöttek létre (Pepita, Bravó, Krém). A 70-es és 80-as évek jelentették az aranykort: a legnépszerűbb pop énekesek és együttesek hamar elérték az akkoriban százezer(!) hanghordozó eladása után járó aranylemezt, a klasszikus kiadványok pedig a jó művészi és technikai minõségnek valamint viszonylagosan alacsony áruknak köszönhetõen nagy számban terjedtek világszerte. A könnyűzene kereste a több pénzt, de a komoly zene exportjából származó konvertibilis valuta fedezte az import alapanyagok árát.

 

A hazai piac 1988-as liberalizálása megtörte a lendületet: hirtelen kaphatóvá váltak az addig csaknem elérhetetlen nyugati könnyűzenei felvételek s a klasszikus muzsika világnagyságai is. Visszaesett tehát a Hungaroton forgalma, s ráadásul erre az idõre vált esedékessé a dorogi hanglemezgyár és raktárház építésére fölvett bankkölcsönök visszatérítése. E kettõs nyomás alatt a Hungaroton Magyar Hanglemezgyártó Vállalat kis híján összeroppant. Maga az ilyen nevű vállalat felszámolás útján meg is szünt, de még azt megelõzõen a kiadói tevékenységek új cégekben folytatódtak: a könnyűzene 1992-tõl a Hungaroton Gong, a komoly és népzene, az irodalom, a mese és más mûfajok 1993-tól a Hungaroton Classic márkanév alatt, önálló kft-kben.

 

Hosszas elõkészületek után 1995-ben privatizálták a Hungarotont. Az állam az archívum ellenõrzésére aranyrészvényt kívánt a magánosított vállalatban, így létrehozta a Hungaroton Music Rt.-t, amelynek tulajdonrésze volt a kft-kben. Ezt privatizálták, már egy olyan idõszakban, amikor a két kiadó kft eredményei felfelé íveltek. A Hungaroton hazai kézben maradása (a Fotex csoport tagja) megkímélte a céget a multinacionális vállalatok sajátos nehézségeitől. Ám természetesen nem kíméli a Hungarotont sem a hanglemez-piac általános válsága, amely mindenekelõtt a magánmásolás és az Internet terjedéséből ered.

 

A Classic és a Gong kft-t 1998-ban összevonták: ma Hungaroton Records Hanglemezkiadó Kft. néven folytatja működését.. Tavaly 64 kiadványt jelentetett meg, amiből 45 komolyzenei, 7 szórakoztató zenei, 1 irodalmi, 9 könnyűzenei CD és 1 kabaré DVD volt. A komoly műfajbeli kiadványok túlnyomó része új felvétel, a többi archív, a könnyűzenei produkcióknál az arány fordított. A kurrens katalógus ezernél több komoly és nagyjából fele ennyi könnyű zenei felvételt tartalmaz. (A Hungaroton elismert név a világpiacon), immár a DVD kiadás terén is, és megkezdte felvételeinek online árusítását is.

 

A könnyű műfajban a Hungarotonnál koncentrálódott olyan maradandó sztárjaink életműve, mint Koncz Zsuzsa, Korda György, Máté Péter, Szécsi Pál, a Bikini, az Illés, az Omega együttes, a Neoton Família, a Benkó Dixieland.

 

A kabaré és könnyűzene együttes műfajában Hofi Géza emeli magasra a zászlót, a gyerekek kedvence Halász Judit - akár énekel, akár operák világába vezeti be őket, vagy épp mesél nekik. Népzenében Sebestyén Márta, Szvorák Kati, a Jánosi, a Muzsikás és a Vujicsics együttes kívánkozik kiemelésre, s a cigányzene-magyar nóta műfajában is itt sorakoznak a legjobbak a Lakatos, a Sánta, a Kállai Kiss dinasztiáktól a 100 Tagú Cigányzenekaron át a Rajkó Zenekarig és a cimbalmos Ökrös Oszkárig, Kovács Apollóniától Talabér Erzsébeten, Bangó Margiton át Solti Károlyig és a nótázó Bessenyei Ferencig. Akin keresztül eljutunk az irodalmi lemezek színészeihez: Latinovits Zoltántól Mensáros Lászlón át Sinkovits Imréig, Psota Iréntől Ruttkay Éván át Tolnay Kláriig, s a költők saját versmondását őrző relikviákig.

 

A Hungaroton klasszikus zenei kiadványai gyakran nyernek díjakat nemzetközi megmérettetéseken. A Diapason, a Goldberg, a Le Monde de la Musique, a Pizzicato és más szaklapok kitüntetésein kívül kiemelten említésre méltó a három MIDEM-díj a Dohnányi-hegedűversenyekért (1999), a Bartók-összkiadásért (2002) és a Bartók Új Sorozat elsőként megjelent SACD-jéért (A Fából faragott királyfi, Kossuth – szimfóniai költemény), valamint a Classical Internet Awards (2004), egy Kocsis vezényelte Bartók szuper audió CD-ért.

 

(Forrás: hungaroton.hu)