Története [szerkesztés]Nevének eredete [szerkesztés]

A new wave kifejezést eredetileg Seymour Stein, a Sire Records vezetője alkalmazta. Neki egy jól csengő névre volt szüksége, hogy a piacra vezethesse az újonnan felfedezett, addig csak underground státuszú együtteseit. Mivel a tanácsadói azt mondták neki, hogy a punk csak egy gyorsan elhaló divathullám eredménye, Stein kitalálta a new wave kifejezést, mert úgy vélte, hogy a zenéjük forradalmisága az 1960-as évek francia filmes új hullámának megfelelő.

2010. július 11-én elhunyt a Nemzet Színésze, a Tanú című film Pelikán elvtársa, Kállay Ferenc.

 

 Kállai Ferenc (eredetileg Krampner Ferenc; Gyoma, 1925. október 4. – Budapest, 2010. július 11.) magyar színész, rendező, főiskolai és egyetemi tanár, egy időben országgyűlési képviselő. 

 

Kereskedelmi szakközépiskolába járt, érettségi után rögtön a Színművészeti Akadémiára jelentkezett. A vizsgabizottság előtt Ady Góg és Magóg fia vagyok én című versét akarta elmondani, de csak a negyedik sorig jutott.

VSlb0d pyjcxzlhjqzd, [url=http://ynhxxuwttlrd.com/]ynhxxuwttlrd[/url], [link=http://jzwsllrpkpfc.com/]jzwsllrpkpfc[/link], http://rjdjeifxslgw.com/

 

 

 

 Sorozatunk következő bemutatója, a MOM (Magyar Optikai Művek) által gyártott vekkerekkel foglalkozik.

Vajon volt e olyan család a hetvenes években és korábban, akik nem vekkerre ébredtek reggelenként? Persze kivételek mindig akadnak, de a legtöbb háztartásban bizony ezek a szerkezetek megtalálhatóak voltak. Hangos ketyegésükre, meglehetősen zajos, néha sokkoló ébresztésükre sokan emlékezhetünk.  A nyolcvanas évekig -amikor felváltották őket a rádiókkal kombinált, elektromosan működő, világító számjegyekkel ellátott szerkezetek- nagy szolgálatot tettek nekünk.

A régmúlt emlékeinek felelevenítésénél, nem csak az akkor fülünkbe "mászott" melódiák, orrunkba végérvényesen "beleégett" illatok játszanak szerepet, hanem természetesen a tárgyaink is. Bútorok, zenét és képet közvetítő eszközök, vagy akár egy jelentéktelen kis apró tárgy segít, visszacsempészni valamit az elmúlt évekből.

A most bemutatott tárgy egy Brother írógép, mely gyűjteményi szempontból talán nem túlságosan értékes, talán nem is nagyon érdekes, de Magyarországon igen elterjedt darab volt, s talán sokunk otthonában,- a szekrény mélyén vagy pincében, padláson- mai napig megőriztük.

A hatvanas évek második felétől a Táncdalfesztiválok jelentették a legnagyobb kiugrási lehetőséget az énekeseknek. Ekkor fedezték fel Zoránt, Kovács Katit, Zalatnay Saroltát, Koncz Zsuzsát, vagy éppen Szécsi Pált. Az ő dalaikat még ma is fújja a közönség, de voltak sokan olyanok is, akiknek - bár tehetségesnek tartották őket - nem sikerült hosszan tündöklő sztárrá válniuk.

A táncdalfesztiválokon vált ismertté számos olyan előadóművész, aki ma is ismert énekes, például: Kovács Kati, Koós János, Koncz Zuzsa, Szörényi Levente, Zalatnay Sarolta, Sztevanovity Zorán, Aradszky László, Soltész Rezső, Kovács Erzsi, Poór Péter, Korda György, Harangozó Teri, Bakacsi Béla, Delhusa Gjon, a Neoton együttes, a Bergendy együttes, Karda Bea, Katona Klári, Szűcs Judit, Payer András, Mary Zsuzsi és még sokan mások.

Idén 50 éves a Kofola. A jubileum alkalmából múltidéző küldővel forgalmazzák az egykori Csehszlovákia egyik leghíresebb termékét.

 

Az Marián Sefcovic, a tetszhalálából újra feltámasztott márka egyik képviselője szerint a Kofola napjainkban mintegy 400 főnek ad munkát Szlovákiában. A Coca-Colával és a Pepsi-Colával a cseh és a szlovák piacon sikerrel versengő termékből tavaly Szlovákiában mintegy 70 millió liter fogyott el, sőt az egy főre jutó fogyasztás terén északi szomszédunk magasabb mutatóval rendelkezik, mint Csehország -írja az Új Szó.

 

A Kofola egy szénsavas üdítőital, amelynek gyártója a Kofola a.s.

Több évnyi fejlesztés után április 6-án Várpalotán, a Thury-várban mutatják be az új Pannónia motorkerékpárt.

 

A legenda újraéled! címmel hirdette meg az új Pannóniát gyártó Magyar Motorkerékpár Kft. a sajtóbemutatót, utalva ezzel arra, hogy 35 évvel a csepeli gyár bezárása után lép, illetve gurul ismét a nagyközönség elé a klasszikus kétkerekű.

A 15 millió forintos önkormányzati támogatással megalkotott gépsárkány ünnepélyes leleplezésére Várpalotára érkezik Talmácsi Gábor világbajnok motorversenyző, valamint Reisz János és Kurucz György, az 1956-os Monthléry-ben rendezett 24 órás Bol’d Or verseny kategória győztesei is.

 

Változó színű háttér előtt néhány fehér vonal, bárki által reprodukálható figurák: gyakorlatilag ennyi a Menő Manó, de a történetekben rengeteg ötlet rejlik, ami elcsábíthatja a nézőt. A legérdekesebb a főhős és a rajzoló viszonya, Menő Manó ugyanis sokszor pöröl alkotójával, ha az számára kedvezőtlen helyzetet rajzol: visszatérő poén például, hogy a központi figura alatt elfogy a vonal, ő pedig kis híján beleesik az így keletkezett űrbe.

Sokakat felháborít, ha egy elhagyott templomból étterem, diszkó vagy akár night club lesz, vetkőző lányokkal. A Vatikán is elítéli a szakrális épületek ilyetén „újrahasznosítását”, de a példák azt mutatják, hogy egyelőre hiába: a templomból lett szórakozóhelyek mindenütt nagyon népszerűek. Mutatunk néhány példát.