125 éve, 1889. július 18-án született Nyírő József író, az erdélyi magyar irodalom egyik legjelentősebb és legeredetibb képviselője. Teológiát végzett, és 1912-ben pappá szentelték. Később azonban kiugrott és családot alapított. Első irodalmi sikerei után a Keleti Újság munkatársa lett és bekapcsolódott a szerveződő irodalmi életbe. Első könyve, a Jézusfaragó ember 1924-ben jelent meg. Vele új tájegység és téma került be irodalmunkba, a székely ember világa. Mély együttérzéssel ábrázol tragikus emberi sorsokat. "A székely nép sorsa, múltja, elhagyatottsága, emberi értékei az ő novelláiban mutatkoznak meg először, az adomás népieskedéstől s a felesleges nyelvjárásbeli sallangoktól megtisztulva. Alakjai együtt lélegzenek a havasok fáival és köveivel, s e kozmikus kapcsolatok motiválják gazdag fantáziáját, meseteremtő készségét, balladás titokzatosságát." - így méltatta Benedek Marcell. Ha kritikusai rosszat akarnának mondani rá, felhozhatják, hogy ígéretes és markáns indulása után írásaiban mindinkább helyt kapott a népieskedő, romantizáló hajlam, a székelyeskedés, stílusa is terjengősebb. Az írásművészetét jelentő székely szőttes, úgymond túl színes lett. Ám minden apró részletben is a nagy sorskérdéseket próbálja láttatni. Prózai termésének java része novella, ebben a legjobb. Hangjátéka az Udvarhelyi diákok. Mindig időszerű, önéletrajzi ihletésű regénye az Isten igájában. Lélekábrázolásában legsikerültebbnek tartják Az én népemet, a "faluregény" mellett mondhatnók talán fejlődésregénynek. A fiatal góbé figurája, Uz Bence méltó társa Ábelnek. Az Erdélyi Szépmíves Céh sorozatban adta ki halina kötésű könyveit. Részben Nyírő forgatókönyve és novelláinak motívumai alapján készítette Szőts István Emberek a havason c. filmjét, Görbe János és Szellay Alice főszereplésével, operatőre Fekete Ferenc. A filmnek világszerte sikere volt, hatással volt az olasz neorealista művészekre, hivatalos elismerése a velencei filmfesztivál fődíja. Nyírőt a bécsi döntés folytán, 41-ben Bp.-re hívják, Székelyudvarhely követe az Országgyűlésben. A nemzeti érzelmű Magyar Erő képes hetilapot szerkeszti. 1944-ben részt vesz a soproni nyilas parlamentben, majd pedig az emigrációt választja. Sopronnál, 1945. márc. 28-án, az országgyűlési képviselők és családtagjaik különvonatán hagyta el az országot, feleségével együtt. Barátjának, Tamási Áronnak elmondta, hogy erre különösebb oka nem volt. Egyszerűen nem szerette a köpönyegforgatást. Mindez persze meghatározta itthoni elismerését, bár művei sohasem voltak betiltva, színdarabját is játszották. Az ötvenes években a spanyol rádió magyar adásának szerkesztője, Muráti Lili mellett bemondója volt. 53-ban tüdőrákban hunyt el egy madridi kórházban. Élete vége felé ismét reverendában járt, egyháza visszafogadta őt. Az utóbbi években került előtérbe Nyírő egykori politikai szerepvállalása, szélsőjobboldaliságát hangoztatták. 2012-ben tervezett, végakaratának megfelelő hazai eltemetése is meghiúsult.