A Magyar Úttörők Szövetsége „a gyermekek önkéntes tömegszervezeti tömörülése” a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség vezetése alatt alakult meg, 1946-ban. 1946 és 1948 között a kommunisták nagy számban beépültek a cserkészek közé, előkészítve azok 1948-as beolvasztását az úttörőmozgalomba. A létező szocializmus alatt az iskolás gyermekek túlnyomó többsége a tagja volt ennek a szervezetnek.

Kisdobos, az általános iskola 2.-4. osztályos tanulói

Úttörő, az általános iskola 5.-8. osztályos tanulói

"A dogozó népért, a hazáért előre - rendületlenül!"

„Én........ a mai naptól büszkén viselem a kisdobos nevet. Csapatom zászlaja és társaim elõtt ígérem: a 6 pontot megtartom, sok örömet szerzek pajtásaimnak, nevelõimnek, családomnak."

A kisdobosok 6 pontja:

1. A kisdobos huséges gyermeke a magyar hazának.
2. A kisdobos szereti és tiszteli szüleit, neveloit, pajtásait.
3. A kisdobos szorgalmasan tanul és dolgozik, segíti társait.
4. A kisdobos igazat mond és igazságosan cselekszik.
5. A kisdobos edzi testét és óvja egészségét.
6. A kisdobos úgy él, hogy méltó legyen az úttörok vörös nyakkendojére.

Az úttörők 12 pontja:

1. Az úttöro hu gyermeke hazánknak, a Magyar Népköztársaságnak, feleloséggel dolgozik érte.
2. Az úttöro erosíti a népek barátságát, védi a vörös nyakkendo becsületét.
3. Az úttöro szorgalmasan tanul, a világ és önmaga megismerésére törekszik.
4. Az úttöro gyarapítja és védi a szocialista társadalom értékeit.
5. Az úttöro ahol tud, segít és önként szolgálja a közösséget.
6. Az úttöro igazat mond és igazságosan cselekszik.
7. Az úttöro szereti, tiszteli szüleit, nevelõit és az idosebbeket.
8. Az úttöro igaz, hú barát.
9. Az úttöro bátor és fegyelmezet.
10. Az úttöro szereti és védi és a természetet.
11. Az úttöro edzi testét és óvja egészségét.
12. Az úttöro úgy él, hogy méltó legyen a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség tagságára.

A kisdobosok és az úttörők kötelességei és jogai

a) Kötelessége, hogy:

ismerje a kisdobos- és az úttöroélet törvényét, és aszerint éljen;
legjobb tudása szerint vegyen részt az orsi, a raj-, más mozgalomi közösségek és a csapatközösség életében;
képességeinek megfelelõen teljesítse megbízásait, érdeklodése szerint önként vállaljon feladatokat a közösség programjainak megvalósításában;
fizesse a tagsági díjat.

b) Joga, hogy:

részt vehet az ors, a raj, a csapat és más úttöroközösségek programjának elokészítésében, teljesítésében, a közös
ellenorzésben és értékelésben; javaslatait, kívánságait közölje közösségével, a gyermek- és felnott vezetoséggel és
vezetõivel; kapjon védelmet a közösségben;
részt vehet -- mint választó és választható -- az úttöroközösség gyermek-tisztségviseloinek megválasztásában;
használja az úttöro-létesítményeket és - eszközöket; részt vehet az úttörocsapat, az úttörointézmények
összejövetelein, rendezvényein, táborozáson és mozgalmi képzésben;
viselhet egyenruhát, megbízatása szerinti rangjelzést, a szövetség kitüntetéseit és jelvényeit;
igénybe veheti a kisdobosoknak és úttöroknek járó kedvezményeket.

Az úttörők törvénykönyve kilenc változatot ért meg a rendszerváltásig. A 9. pont kezdetben így szólt: „Az úttörő mindig bátor és önfegyelmezett.” A 2. pont először így hangzott: „Az úttörő szereti hazáját, népét, és harcol érte.”, később a „harcol” kifejezést a „küzd és dolgozik”-ra cserélték. 1948-ban, a cserkészek beolvasztásának évében került bele „Az úttörő jól tanul.” betoldás, kiemelve, hogy a cserkészek iskolán kívüli szerveződését ők a tanintézményekhez kötötték. 1954-ben ezt tovább bővítették, a tanulás és a munka célját abban megjelölve, hogy az úttörő „méltó tagja” lehessen az 1950-ben alapított DISZ-nek (a KISZ elődjének). 1957-ben Kádárék mind a 12 pontot átírták, az úttörő a „haza” helyett „a Magyar Népköztársaság hű gyermeké”-vé vált, aki „önként szolgálja a közösséget” és „mindig igazat mond”. 1975-től újra fontosnak tartották kiemelni, hogy az úttörőség fontos kelléke a „jó tanulás” és „a szocialista társadalom értékeinek gyarapítása és védelme”. 1986-ban vette föl a 12 pont ez egyes szám első személyű esküformát, a Magyar Népköztársaság helyett pedig „a szeretni való hazá”-t írtak.

(forrás: http://www.geocities.com, http://hu.wikipedia.org)