Retro: A "Szomorú vasárnap" története

Szeretettel köszöntelek a Retro Klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz...vagyis nosztalgiázhatsz a 60-as, 70-es, 80-as évekhez kapcsolódóan.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 2893 fő
  • Képek - 2290 db
  • Videók - 1754 db
  • Blogbejegyzések - 132 db
  • Fórumtémák - 22 db
  • Linkek - 223 db

Üdvözlettel,
Keczánné Macskó Piroska
Retro Klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Retro Klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz...vagyis nosztalgiázhatsz a 60-as, 70-es, 80-as évekhez kapcsolódóan.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 2893 fő
  • Képek - 2290 db
  • Videók - 1754 db
  • Blogbejegyzések - 132 db
  • Fórumtémák - 22 db
  • Linkek - 223 db

Üdvözlettel,
Keczánné Macskó Piroska
Retro Klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Retro Klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz...vagyis nosztalgiázhatsz a 60-as, 70-es, 80-as évekhez kapcsolódóan.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 2893 fő
  • Képek - 2290 db
  • Videók - 1754 db
  • Blogbejegyzések - 132 db
  • Fórumtémák - 22 db
  • Linkek - 223 db

Üdvözlettel,
Keczánné Macskó Piroska
Retro Klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Retro Klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz...vagyis nosztalgiázhatsz a 60-as, 70-es, 80-as évekhez kapcsolódóan.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 2893 fő
  • Képek - 2290 db
  • Videók - 1754 db
  • Blogbejegyzések - 132 db
  • Fórumtémák - 22 db
  • Linkek - 223 db

Üdvözlettel,
Keczánné Macskó Piroska
Retro Klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

A Szomorú vasárnap című dal Seress Rezső zeneszerző és Jávor László publicista nevéhez köthető, és 1935-ben indult szomorú útjára, amikor a publicista megkereste a zeneszerzőt...


Megszületik egy világhírű dal, amiről akkoriban még senki sem tud


"Eszembe jutott Seress, a tehetséges slágerszerző. Én írtam le először fővárosi lapban a nevét, nyolc évvel azelőtt, amikor még a vurstliban volt zenész. Elhatároztam, neki adom az én szerelmes dalomat... Megmutattam a verset - mondja Jávor László visszaemlékezésében.
- Szép, szép - mondja Seress Rezső, a kiskocsma zongoristája - de ez nem lesz sláger, mert vers. De szívesen megpróbálom, ha nekem adod...
- Ha az elhelyezését vállalod, megzenésítheted.
- Bízz, csak mindent rám" - mondja fölényesen Seress.
A zenésítés azonban lassan készül. Jávor türelmetlenkedik. Egyik éjszaka aztán a Fórum kávéház telefonosa jelenti, hogy "Seress már háromszor keresett. Rohantam a kocsmába. Rezső előadta a Szomorú vasárnapot. A dalnak vége volt, de a szép muzsika tovább zengett bennem... a monoton melódia mesterkélten egyszerű C-moll hármas hangzatának változatai tökéletesen simultak versem hangulatához. Szeretettel gondoltam Seressre, erre a zenei gyógykovácsra, aki a maga művészetének területén ösztönös tehetségével, bugylibicskával hályogot operál." (Részlet-montázs Jávor László: Szomorú vasárnap című, 1937-ben megjelent könyvéből.)
Elkészül tehát a nóta. Egy Arányi Kornél nevű, zeneakadémiát végzett fiatalember öt pengőért lekottázza azt fütty után, merthogy Seress nem ismeri a kottát, és élete során sohasem tanul meg kottát olvasni. Seress eladja a kézi perzsaszőnyegét, és az érte kapott összegből egy kottamásoló a Lovag utca 18. számú ház padlásszobájában kinyomtatja azt. (Pontosabban: Seress állja a hangszerelés költségeit, míg a nyomdát Jávor fizeti.) Itt a Lovag utca 18.-ban működik az az állástalan könyvkereskedő, Dombay Hugó, aki jobb híján kottarajzolásból tengődik, kuncsaftjai pedig többnyire önjelölt slágerszerzőkből toborzódnak. A nyomtatás sem megy simán, mert Dombay szegény ember, és várni kell, míg nyolc dal anyaga összegyűlik nála, mert akkor kifizetődő a kőre másolás. (Kőnyomat = ez egy nyomdai eljárás, amely során egy síkra csiszolt mészkőre mart negatív formára kenik a festéket, és kő-nyomdai présben pár-száz levonat készíthető belőle papirosra, ami ekkoriban már egy elavultnak számító nyomdai eljárás, amely elsősorban 1860 és 1920 között virágzott hazánkban.) Jávor László beviszi az elkészült, kinyomtatott paksamétát bizományba a Csárdás nevű kiadóhoz.

Az ismeretlen dal egyszer csak fókuszba kerül

A dal, nem tudni, mennyire fogy, mennyire nem. Jó darabig hír felőle nem sok. Több újabb szerzeménye kapcsán figyelme lassan tovasiklik a kották sorsa felett. Bár néha Seress elhamarkodottnak ítéli meg, hogy akkor a dal piacra kerüléséért eladta perzsaszőnyegét. Úgy érzi, minden hiába. Bár korábban már voltak dalsikerei, finoman szólva nem tartozik a nagyon keresett és elismert szerzők közé. Talán ezért is tulajdonít nagy jelentőséget egy, az akkori "Délibáb" című, rádióműsorokat is részletesen közlő színházi folyóiratban megjelent hírnek. A hír arról szól, hogy a rádió élő műsorában Kalmár Pál, a neves énekes felvette repertoárjába ezt a dalt, a "Szomorú vasárnap"-ot. Izgatott várakozás lesz rajta úrrá, talán most... Ám a közvetítés napján váratlan esemény történik: elhunyt a rádió igazgatója, Szőts Ernő, és részvétből aznap a rádió zenét nem sugároz. A világhír első lépése, az országos ismertség elérése elmarad hát, köddé lesz, és Seress reményvesztetten megy be aznap este is játszani. Nem sokkal utána, egy hétfői napon megjelenő hírben az áll, hogy öngyilkosságot követett el egy kiscseléd. Lúgkövet ivott, és a teteme mellett egy kottát talált a hatóság, a "Szomorú vasárnap"-ét. Seresshez eljut a hír, bár fogalma sincs, hogy került az ő kottája szegény lány kezébe. Egy hét múlva újabb napi szenzáció a lapok címoldalán: "Lédig László pénzügyminiszteri tanácsos egy autotaxiban szíven lőtte magát. Búcsúlevele mellett vérmosta kottát találnak: a "Szomorú vasárnapot". Seress nem érti továbbra sem, hogy hol bukkantak a kottájára, merthogy Budapest-szerte nem játsszák a dalt, de az időpontot megjegyzi, mert akkoriban ünnepli a 35. születésnapját.

 

A hír, ha elindul...


A két hír után rövidesen újabbak jelennek meg még azon a héten. 1935. november 7-én pedig a "8 Órai Újság" indítja meg az első hírlapi támadást a dallal és verssel szemben. "Gyilkos sláger" címmel bírálja a dalt, levágja a kritika a verset, néhány sort kiemelve belőle. "Az öngyilkosok költője lettem? Rettenetesen levert, hogy ez lett a dal sorsa. Ezen az áron nem kell a siker! Idegességemben és a támadó cikkek hatására alatt lassan elhittem, hogy én vagyok a gyilkos" - mondja Jávor László.
November 8. - Seress Rezső interjút ad a "Szomorú vasárnap"-pal kapcsolatosan. Az interjúban úgy szerepel, mintha Seress egyedül írta volna a dalt. Jávort ez rendkívül bántja - "valóban gyilkos ez a dal" - állapítja meg baráti körében.
A november 13-24 közötti időszakban pedig már 278 svájci, olasz, francia, német lap cikke foglalkozik a "Szomorú vasárnap"-pal. "Csodálatos - mondja Jávor -, hogy Dánia, az északi melankólia országa és Svájc ködös kantonjai egyszerre figyeltek fel. Észak szőke germánjai a magyar déltől kapják a szenvedély dalát, a szenvedély szavát."

Spitzer Rudi, a Dob u. 46.-ból, magyar módra világkarriert csinál

A dalról és az öngyilkosokról szóló tudósítás tehát bekerül a nemzetközi hírpiacra valahogy. Sok ország átveszi, és rövidesen már mint az "öngyilkosok himnuszáról" beszél dala kapcsán számos külföldi lap. Más folyóiratok "Halálos dal" címen közölnek beszámolót az öngyilkosságokról, elemzések jelennek meg a muzsika misztikus erejéről. Sőt néhány hónap elteltével a "New York Times" már egyenesen azt írja, hogy Budapesten tömegesen ugranak a Dunába a dal hatására. A világ Seress és Jávor urak szerzeményétől hangos, miközben itthon azt sem nagyon tudják, hogy ők léteznek, dalukat nem ismerik, nem játsszák. Egy nap a Pest-Buda vendéglőbe elegáns francia úr érkezik. Este a zongoránál, mint akkoriban mindig, a virtuóz Kis Fröhlich játszik. Ötven dollárt tesz le a zongorára a francia úr, csak hogy játssza el, a világhírű "Sombre Dimanche"-ot. "Épp szünetem van, utána rögtön az ön számával kezdek uram" - mondta Fröhlich Guszti, és taxiba vágja magát, átmegy a Parisien Grillbe, a mindentudó Orlai Jenőhöz, és elmondja neki, hogy: Chappykém, van nálam egy szédületesen vastag kuncsaft, valami "Szomorú vasárnapot" kér, ismered te ezt? Chappy sem ismeri. Turkál hosszasan a kottáshalomban, amikor az alja felé ráakad a kérdéses kottára. "Nahát, berosálok. A füttyös száma. Kié? A dilettáns kis Seressé!" - merthogy a szakma se vette emberszámba Seress Rezsőt. A francia úr végül megkapja a számot, de nemcsak hogy eljátsszák neki, hanem a kottáját is magával viszi... egészen a párizsi Olimpia színpadára, ahol a száztagú Ventura-zenekar játszik. Sem Jávor, sem pedig Seress nem emlékezik rá, tulajdonképpen kinek adták le a kottákat bizományba korábban, és csak hosszas keresgélés útján találnak rá a Csárdás nevű kiadóra. A kis Spitzer Rudi egy csapásra, olyan híres lesz, olyan ismert, mint annak előtte magyar ember soha talán, miközben a hazai színpadok Eisemann, Lehár, Ábrahám, Zerkovitz operettjeitől hangosak, de tegyük hozzá, hogy a hazai számok lassan így is kisebbségbe szorulnak az angolszász számok dömpingje mögött.

 

 

 

 

Szomorú vasárnap

Szomorú vasárnap száz fehér virággal
Vártalak kedvesem templomi imával.
Álmokat kergető vasárnap délelőtt,
Bánatom hintaja nélküled visszajött.
Azóta szomorú mindig a vasárnap,
Könny csak az italom, kenyerem a bánat.
Szomorú vasárnap.

Utolsó vasárnap kedvesem gyere el,
Pap is lesz, koporsó, ravatal, gyászlepel.
Akkor is virág vár virág és - koporsó.
Virágos fák alatt utam az utolsó.
Nyitva lesz szemem, hogy még egyszer lássalak.
Ne félj a szememtől, holtan is áldalak...
Utolsó vasárnap.

(Seress Rezső dala, Jávor László szövegével)

 

Gloomy Sunday. Trista Duminica. Sidste Sontag, Saddest Of Sundays, Smutna Ja Nedelja. Ostatnia Smutna Niedziela. Domenika Esta. Einsamer Sonntag. Sombre Dimanche. Ju-Men-Sin Li-Nan-Ko. Malagaja Dimanco. Tuzna Nedelja. Trista Domingo. Triste Domenica. Sumorna Nedelja...stb.

 

A "Szomorú vasárnap" párizsi bemutatója - 1936.


1936. április 30., csütörtök. "8 Órai Újság"-hír címe: a "Szomorú vasárnap" sikerének újabb állomása. A cikkben beszámolnak az előzményekről, majd... "Legszellemesebben a világhírű Ray Ventura adja elő Párizsban. Mielőtt a dalt játszani kezdenék, a zenekar vezetője bekonferálja a pesti nótát. Pontos statisztikát olvas fel arról, hogy melyik városban hányan és milyen halálnemmel dobták el életüket a bánatos nóta hatása alatt. A konferálás után játszani kezdik a dalt. Amikor először kerül sor a refrénre, feláll a dobos, revolvert ránt elő zsebéből, és főbe lövi magát. A riasztópisztoly durranása példátlan hatást vált ki a közönségből. A dobos tetszhalála után késsel mellbe szúrja magát a pisztonos. A szaxofonos számára méregpoharat hoz a pincér. Lassan-lassan kipusztul az egész zenekar, és már csak a prímás játssza egyedül a "Szomorú vasárnap"-ot. Az ő hegedülése sem tart örökké, mert egyszerre csak kötelet eresztenek le a kávéház mennyezetéről. A hurokba Ray Ventura bedugja a fejét - és ezzel az "öngyilkossággal" végződik a "Szomorú vasárnap" előadása Párizsban."

 

Világméretű öngyilkossági hullám alakul ki


Sokan mondják, hogy Goethe "Werther"-je óta talán senki sem tudta így, no persze a szerzők akarata és szándéka ellenére "divatba hozni" az öngyilkosságot, már szinte egész Európában. Egy nap az öngyilkossági hullám eléri Amerika partjait is, és ott sem "kíméli" a hallgatóságot. Nem csoda, ha Jávor úr - a fejleményektől némiképp megrendülve - így nyilatkozik a "Pesti Napló" tudósítójának a "halálos sikerről": "Most úgy el vagyok jegyezve vele, mint sírásó a lapáttal." Kissé morbid hasonlata elég találó, mert a "Szomorú vasárnap"-hoz csupa gyászos fogalom társul, mint veronál, lúgkő, szívroham, kötél...
Ugyanakkor a siker minden képzeletet felülmúl, a sanzont pár éven belül huszonnyolc nyelvre lefordítják, kották és gramofonlemezek milliói árasztják el a piacot, és ezernyi formában visszahangozzák a halálos hangulatot Kínától Amerikán át egészen Afrikáig... Amerikába egyébként 1936 őszén érkezik meg a dal, amelyet a sors kegyéből olyan nagy nevek tesznek világhírűvé, mint Louis Armstrong, Bing Crosby, Frank Sinatra, Paul Robson, meg Ray Charles. A következő évtizedekben aztán a "legek" szinte kötelességüknek érzik műsorra tűzni a Gloomy Sunday-t - kötelességük, és a biztos sikerük egyik kikezdhetetlen záloga a "Szomorú vasárnap".
1935-ben ezt írta a "Gong": "Külföldön, ha egy zeneszerző negyedannyi slágert komponál, nagyúri módon él, hatszobás lakása, autója van, válogathat a filmszerződésekben. Seress Rezső pedig kiskocsmai zongorista, akinek esténkénti fejedelmi honoráriuma egynéhány pengő, és egy kispörköltnyi vacsora." Ez a magyar világhír?

 

Seress Rezső és a film


Hazai filmrendezők nem keresik. Egy alkalommal 1934 táján "... amikor a franciák Pestre jöttek filmet készíteni, eljöttek ide hozzám, ebbe a kiskocsmába, meghallgattak, azután gratuláltak. Megígérték, hogy három filmhez szerződtetnek. Vártam a levelüket, nem jött" - és sohasem jött ilyen felkérés. Kottákat és újságokat hoz a "Gong" riporterének. "Itt van, kérem, az amerikai "Radio World". Benne van a képem. (1935) Március végén egész kis szerzői estet csináltak a New York-i rádióban a Seress-számokból. A múlt héten közvetítette a londoni adó a "Csendes ember lettem" című számomat. És nekem itt kell..." - mondja Seress némi elkeseredettséggel a hangjában.

 

"Nem muzsikus - csak zseni" - mondja Otto Klemperer


Sokan kíváncsiak, ki az az ember, aki mindezt kiváltotta. Ki hát ez a Seress Rezső, aki a harmincas évek hangulatát, baljós életérzését így telibe találja? Nos, a "kis Seress" - alias Spitzer Rudi - a maga 156 centijével, ha leült a Kulacsban, vagy később a Kispipában a pianínóhoz, valósággal eltűnt a hangszer mögött. Szájában állandóan cigaretta lóg, és kissé karcos, rekedt hangon adja elő dalait, jobb keze két ujjával, hallás után keresve ki a hangokat, mert zongorázni sem tanult soha, de a füstös, borgőzös kocsmákban, ahová élni jár, és járt - ahogy mondta -, este hattól hajnalig olyan hangulatot teremt, hogy ország-világ csodájára jár. Ebben rejlik varázsereje. Hogy csinálja? Titok. Vendégkönyvét mindenesetre aláírja Toscanini, Luchino Visconti, Spencer Tracy, John Steinbeck, a walesi herceg, Louis Armstrong, Reza Pahlavi iráni sah és Benjamino Gigli. Sőt Otto Klemperer aláírása fölött ez állt: "Nem muzsikus - csak zseni." Különleges tehetségnek kell lennie, hiszen negyven éven át megmarad a zenészpályán anélkül, hogy valaha is megtanult volna tisztességesen zongorázni, kottát írni, ami miatt egyébként állandóan szorong, és kisebbrendűségi érzés gyötri. Ugyanakkor csak úgy ontja a dalokat, melyekből szinte kivétel nélkül sláger lesz. A barátai Füttyösnek hívják, mert fütyörészve komponál, és amikor elkészül a dal, lekottáztatja, majd rövidesen az összes cipőpucoló fiú meg péklegény meg cselédlány az ő dalát dúdolja - a siker legbiztosabb jeleként. "Szeressük egymást, gyerekek", "Hiába van palotád Budán", "Szervusz, te vén kujon", "Engem még nem szeretett senki", "Ha néha visszanézünk", vagy igazi örök sanzonja a "Fizetek, Főúr". Persze, a "Szomorú vasárnap" volt a csúcs, a fénykor, és ez fénykor máig is tart, igaz, ma már elült a korábbi botrányhullám körülötte. Feltűnik Steven Spielberg tíz Oscar-díjat jutalmazott filmjében, a "Schindler listájá"-ban. Pereg a film, és egyszer csak felcsendül egy réges-régi, mégis, nekünk oly jól ismert dallam, a "Szomorú vasárnap". Istenem, mekkora sláger volt! Legendák övezik azóta is, hiszen magyar sanzon ehhez fogható világsikert sem előtte, sem azóta nem aratott. A legnagyobb előadóművészek tűzik műsorukra időközben, mint például Ráday Imre, Kalmár Pál, Weygand Tibor, Mensáros László, de énekli Korda György, és Vámosi László, Maros Gábor, Hernádi Judit a hazai előadóművészek közül, míg külföldön Bing Crosby, Frank Sinatra, Bill Eckstine, Benny Goodman, Josephine Baker, Louis Armstrong, Etta Jones, Jimmy Whitterspoon, Paul Robeson, Artie Shaw, Stan Kenton, Acker Bilk zenekara, Sarah Brightman, Billie Holiday, Ray Charles, Maurice Chevalier, a Boulanger-zenekar, Tom Jones, Oscar Peterson, a Mantovani-zenekar, Bjork, Sarah Vaughan, Elvis Costello, Sinéad O'Connor, Serge Gainsbourg, Marianne Faithfull, Heather Nova, feldolgozza zenéjében Branford Marsalis, Christian Death, Kronos Quartet, Lydia Lunch, Tadeusz Bobrowski, Paul Hörbiger, Mercedes Simone, Pjotr Leszcsenko... stb.

 

 

 

Forrás: http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/p-z/seresselet.htm

Címkék: seress rezső szomorú vasárnap

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Fodor Sándor 1 hete új képet töltött fel:

1959_2085321_3836_s

Fodor Sándor 1 hete új képet töltött fel:

1962_2085320_7695_s

Fodor Sándor 2 hete új képet töltött fel:

Kotott_2084890_4543_s

Fodor Sándor 2 hete új képet töltött fel:

1972-001_2084887_6357_s

Fodor Sándor 2 hete új képet töltött fel:

1970es_evek-002_2084886_6718_s

Fodor Sándor 2 hete új képet töltött fel:

1972_2084885_4675_s

Fodor Sándor 2 hete új képet töltött fel:

1970es_evek-001_2084884_8479_s

Fodor Sándor 2 hete új képet töltött fel:

1970es_evek_2084883_2634_s

Popovics P.Pál 2 hete új képet töltött fel:

20_2084673_7347_s

Popovics P.Pál 2 hete új képet töltött fel:

19_2084672_2487_s

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu