A Nők Lapja az elmúlt hatvan évre emlékezik: A világ női szemmel című retrokiállítás 2010 január 31-ig ingyen látogatható a VI. kerület Király utca 26. szám alatt. Az érdeklődők a magazin cikkein keresztül, emblematikus, az újságban is ábrázolt tárgyak segítségével eleveníthetik fel a múltat.

A kiállítás a magazin cikkein keresztül, emblematikus, az újságban is ábrázolt tárgyak segítségével emlékezik az elmúlt 60 évre. Megpróbálja felvillantani, hogy mitől olyan népszerű a Nők Lapja, és azt, hogy a lap egy diktatúrában is miképpen próbálta a mindennapok világát megmutatni, a hivatalos jelmondatok helyett saját gondjaikkal, örömeikkel szórakoztatni olvasóit.

A tárlat 2010. január végéig ingyenesen látogatható a VAM Design Centerben, Budapesten (VI., Király u. 26.).

A kiállítás rendezői az életmód és az életvitel sajátosan jellemző változásai alapján több korszakra osztották az elmúlt 60 évet:

A Nők Lapja 1949. október 20-án jelenik meg először, a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége lapjaként.

Hangvétele ugyan tükrözi a Rákosi-diktatúra szellemét, de a hivatalos lelkesedés mögött átsütnek a napi problémák is. Semmi sem jelenik meg a forradalmat megelőző erjedésről, vitákról, csak a lap szüneteltetése utal arra, hogy az országban „eget rázó” esemény zajlik.

A vitrinekben a korszak jellegzetes tárgyai jelennek meg, a többi között férfibőrkabát, svájcisapka, gyerekjáték, az Úttörő Áruház csomagolópapírja, az akkori lakásokban sorjázó szekrény vitrines része, Lenin- és Sztálin-kötetekkel.

A forradalom véres megtorlása után az a kádári jelmondat érvényesül, hogy „aki nincs ellenünk, velünk van”. A háborús körülmények megszűnnek, az élet valamivel kényelmesebb lesz, és a legalapvetőbb termékek a korszak végére már a polcokra kerülnek. Megjelennek a párizsi divattudósítások, „nyugati” vendégművészek látogatnak Budapestre, és legendás színházi sikerek születnek.

1959-től a főszerkesztő Németi Irén. 1964-től a címlap és néhány belső oldal is megszínesedik.

Kovács Margit-kerámia, a Pacsirta rádió és a Panni robogó „személyesíti” meg ezt az időszakot.

Németi Irén vezetésével a lap egyre népszerűbb. Először túllépik a heti 500 000-es, majd a 600 000-es példányszámot.

A korszak legégetőbb kérdése az ifjúság lázadása. Bár az 1968-as párizsi diákzendülésről keveset olvashatunk, Magyarországon is szembe kell néznünk egy, a már nem csak „jampizó”, szokatlan külsővel, hosszú hajjal és zenével tüntető fiatalokkal.

NDK-turmixgép, Sokol rádió, Fékon ing idézi a korszak ízlését. A tömegkonfekció mellett feltűnnek a magyar divattervezők világszínvonalú kreációi is.

1977. szeptember végén a Nők Lapja csúcsot dönt, több mint 900 000 példányban jelenik meg rendszeresen.

Az ország nemzetközi megítélése javul. Bár az élet nem olyan kényelmes, a választék nem olyan bőséges, mint Nyugat-Európában, ez az időszak a jólét korszakaként marad meg a kollektív emlékezetben.

A Kanizsa kagylófotel és a berendezett szekrénysor mellett a legendás Trapper farmer és olyan ismert kozmetikai márkák, mint az Opera és a Caola, vagy az Amo szappan segítenek feleleveníteni az emlékeket.

1986-ban nyugdíjba vonul Németi Irén, és Révai Valéria lesz a főszerkesztő. A lap bátrabb, politikusabb, jól tükrözve a korszak gondolkodását, hangulatát.

A politikai átalakulást azonban megelőzik a gazdasági változások, a bérházak kapualjainak, udvarainak kis helyiségeiben ajándékboltok, divat- és lakberendezési üzletek, úgynevezett butikok nyílnak.

A politikai események 1988–89-ben felgyorsulnak: 1989. június 16-án ünnepélyes külsőségek között újratemetik Nagy Imrét, július 6-án meghal Kádár János, és 1989. október 23-án kikiáltják a Magyar Köztársaságot.

A korszakot elsősorban a lapban megjelent művészeti alkotások szemléltetik: az Oscar-díjas magyar film, a Mephisto jelmezterve, Gyarmathy Ágnes grafikája vagy Hajnal Gabriella varázslatos, szemet ábrázoló kárpitja, illetve egy képzeletbeli „kifutón” ismert divattervezők modelljei, mint például Mészáros Éva, Deés Enikő és Vámos Magda.

A rendszerváltozás meghozta a szabadságot. Innentől kezdve a politika háttérbe szorul a lapban, és a magánélet kérdései veszik át a primátust. Az akkori címadó cikk sem a politikával foglalkozik, hanem azzal, hogy egy anya elengedheti-e a lányát nyaralni a szerelmével…

A lap megválik addigi „gazdájától”, a Magyar Nők Szövetségétől, és 1991 februárjától beolvad a VICO sajtóbirodalomba. 2000-ben pedig a VNU Budapest Rt., a Sanoma Budapest Zrt. jogelődje vásárolja meg a VICO-t, és Molnár Gabriellát nevezik ki főszerkesztőnek.

Ez a korszak már a jelent ábrázolja, a tárgyak sem „retrók”. A többi között megtekinthetjük Lendvai Ilona magyaros vonalvezetésű kosztümjét, amelyet Diana hercegnő is megtekintett, amikor Budapesten járt.

A Nők Lapja 2049-ben lesz 100 éves. Hogy milyen is lesz a jövő, nem tudjuk, de megpróbáljuk kitalálni a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem 2008-ban és 2009-ben végzett hallgatóinak segítségével.

A nőket 40 év múlva is valószínűleg hasonló dolgok fogják érdekelni, mint a maiakat. Ezért azt is elképzelhetjük, hogy miről fog szólni majd a lap. Futurisztikus ruhák és a digitálisan megjelenített, elképzelt Nők Lapja repíti a látogatót a jövőbe.

A kiállításon a 60. születésnapját ünneplő Nemzeti Tankönyvkiadó több évtizedes gyűjteményének egyes darabjai is megtekinthetők.

A kiállítást a Nők Lapja és a Budapesti Történeti Múzeum rendezte. Kurátor: F. dr. Dózsa Katalin művészettörténész, a MOME címzetes egyetemi tanára. A kurátor munkatársa: Simonovics Ildikó művészettörténész. Látványterv: Kemény Gyula és Dabasi András.

(Forrás és képek:

http://www.otvenentul.hu/page.php?PageID=27659,

http://www.mult-kor.hu/20091106_emblematikus_cikkek_a_60_eves_nok_lapjabol, http://www.nlcafe.hu/szorakozzunk/20091111/nok_lapja_60_-_a_vilag_noi_szemmel/)